Összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyek a leggyakrabban elhangzanak az ügyfeleinktől a filmek digitalizálása során. Szemezgess Te is a kisokosban!
Hogyan történik a diák szkennelése?
Első lépésként szétszedjük a diákat, mert minden egyes üvegfelület, amin át kell haladnia a fénynek nagyjából 5%-nyi fényerőt vesz le a szkenner fényerejéből. Ezt követi a film megtisztítása, majd a szkennelése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gondosan tárolt diák is nagyon sok koszt tudnak összegyűjteni az üveg és a filmközé.
TIPP: Ha szeretnél egy kicsit spórolni a szkennelésen, akkor érdemes otthon szétszedned a diákat, mert ennek a díja 2x24 Ft (szétszedés és összerakás) darabonként.
A megtisztított képeket a nagyfelbontású szkennerben kérésednek megfelelően normál (24 biten), vagy extra minőségben (48 biten) beszkenneljük. A digitális képet beforgatjuk, körbe vágjuk és utókezeljük. Alapesetben ez automatikus színbeállítást és jpg formátumba való konvertálást jelent, az extra szkennelésnél pedig kézi színbeállítást és retusálást jelent. Ezek a magas felbontású képeket TIFF formátumban viheted el.
Mit jelent a 48 bites szkennelés?
Az átlagos szkennelés 24 biten történik, a kép Red, Green, Blue színei 8-8-8 biten tárolódnak le képpontonként. Ha nagyobb színmélységen szekennelünk, sokkal több lehetőség áll rendelkezésre a kép színeinek javításakor. Az ilyen képfile jóval nagyobb lesz, mint a hagyományos 24 bites TIFF, viszont sokkal több részletet, árnyalatot is tartamaz, ami kincset ér, ha egy kép például alul lett exponálva, és világosítani kell rajta.
Mekkora felbontást válassz?
A dia szkennelés több felbontásban lehetséges, aminek a mértékegysége a dpi, azaz dots per inch. A digitalizálás azt jelenti, hogy egy inch (2,54cm)-nyi analóg képterületet hány digitális képpontra bont fel a számítógép. Minél magasabb ez a szám, annál több képpontból áll a kép, annál nagyobb a mérete, és annál több időt vesz igénybe a film szkennelés.
Dia és negatív digitalizálás 1200, 2400, 4800, és -szélsőséges esetben- 6400 dpi felbontással történhet.
1200dpi
Általános felhasználásra bőven elegendő az 1200 dpi, ebből az eredetivel megegyező méretű és fotóminőségű nyomatot lehet készíteni. Ez meghaladja egy közönséges számítógép monitor méretét, sőt egy FullHD televíziót is majdnem teljesen kitölt. (24*36mm-es Leica kocka esetében) Megrendelőink 90%-a ezt a megoldást választja, a digitalizálás gyorsan elkészül, és olcsó még nagy darabszám mellett is. Digitalizálás utáni képméret pixelben: kb. 1100*1600px Fotóminőségű nyomat mérete: 9*13cm
2400dpi
HDTV-n nézéshez, A4-es fotónyomtatáshoz, nagyítások készítéséhez, és minőségi archiváláshoz ajánljuk a 2400 dpi-t.
Digitalizálás utáni képméret pixelben: kb. 2200*3200px Fotóminőségű nyomat mérete: 18*25,7cm
4800dpi
Ezt a felbontást csak poszternyomtatáshoz javaslunk. Sajnos 2400 dpi feletti felbontásokon már nem figyelhető meg több részlet a képeken. Sokan gondolják, hogy az analóg képek "végtelenig" nagyíthatók, pedig nem így van. A fényképeknek is megvan a maguk szemcsézettsége, így véges a felbontásuk. 2400 dpi felett általában már csak a képet felépítő "analóg képpontok" lesznek egyre nagyobbak. Persze mindig vannak kivételek, egy nagyon apró szemcséjű filmet, ami minőségi optikával lett fotózva, megéri 4800-on menteni, ott előjöhetnek további részletek, de a megrendelések 98%-ánál az 1200 illetve a 2400dpi bőven elegendő. Digitalizálás utáni képméret pixelben: kb. 4400*6400px Fotóminőségű nyomat mérete: 36*51,5cm
Egy kis segítség a felbontás választáshoz:
| 1200 dpi | 2400 dpi | 4800 dpi | |
| Méret pixelben | 1600*1100 | 3200*2200 | 6400*4300 |
| Fájlméret JPG 24bit | 2700 KB (2,6 MB) | 8000 KB (7,8 MB) | 28800KB, (28,1Mb) |
| Fájlméret TIFF 48bit | 11000 KB (10,7 MB) | 45000 KB (43,9 MB) | 167000 KB (163 MB) |
| Egy DVD-re fér JPG-ben | 1820 db | 620 db | 160 db |
| Egy DVD-re fér TIFF-ben | 410 db | 100 db | 28 db |
Mi az élettartama a filmtekercseknek?
A fekete-fehér filmtekercsek a legellenállóbbak az öregedéssel szemben, élettartamuk a száz évet is meghaladhatja!
Ezüst alapanyaguk alig mutatja az öregedés jeleit, ha a fotóeljárás klasszikus szabályai szerint jártak el. Azaz tiszta vegyszereket használtak, és a képet gondosan hívták, fixálták, és alaposan kimosták.
A színes képeknél már más a helyzet. A sokféle típus és a többször megváltozott gyártási eljárás miatt elég nagy szórást mutat a képek élettartama.
A színesfilm vastag zselatin rétege hajlamos a penészedésre, gombásodásra. Nem ritka, hogy szürkés pöttyök, vagy egész színtartományokat kihalványító foltok borítják a képeket.
Tapasztalataink alapján leggyakrabban a vöröses árnyalatba tolódik el a színegyensúly, de volt példa teljesen kékké vált képekre is. Az ilyen képhibákat nagyban helyre lehet hozni a színegyensúly átállításával. Ha annyira károsodott, hogy csak a piros árnyalatai látszanak nincs még minden vesztve! Ilyenkor át szoktuk fordítani fekete-fehérbe a képet.
Az üvegnegatívok pedig még ennél is elképesztőbbek! Létezik olyan 1870-ben készült kép, amelynek a negatívja még ma is kiváló állapotú, előhívható. A Michael Miley által Lexingtonban készült fotóról nyugodtan megszámolhatod hány téglából épültek az üzletek. Az eredeti kép 40x50 cm-es, amelynek a nagyfelbontású, digitális verzióját itt nézheted meg.
A filmek öregszenek, ezért nem érdemes haboznod a digitalizáltatásukkal. Az elhanyagolt negatívok szkennelése plusz költségekkel járhat, ha még menthetőek... Ne hagyd, hogy az egyetlen példányban létező emlékeid elvesszenek! Örömmel segítünk örökéletűvé tenni őket, kattints ide a részletekért!
Kérdésed van a diák szkenneléséről?
Tedd fel ITT!