A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Az erre vonatkozó Cookie kezelési szabályzatot itt találod.  Elfogadom
Termékek Menü

A katonás sorba rendezett diakockák története

2019. 02. 19. 12:00:12

Nemrégiben postán érkezett hozzánk egy szép adag dia, amelyeknek különleges története van. Ügyfelünkkel, Fitos Jenővel több körben egyeztettünk e-mailben, így derült ki egy csomó izgalmas infó a gyűjteményről. 

Sőt, Jenő egy cikket is írt arról, hogy a diakockákon milyen emlékeit őrizte meg, és hogyan tárolta és rendszerezte őket évtizedeken át. Így a digitalizálást követően is könnyedén tudni fogja melyik kép hol, és mikor készült. 

A speciális tárolás részleteit, és a diák történetét ismerheted most meg!

A diafilm kockák rendszerezése:

A diafilmkockák évtizedek óta, bekeretezetten, feliratozva (sorszám, helyszín, dátum) lapultak a szekrény mélyén diafilm tároló műanyag kazettában, mely tartalmazta a 6 db diakocka tárat. Vetítéskor csak be kellett helyeznem ezeket a tárakat a vetítőbe és indulhatott is a vetítés. Akkor, amikor még friss volt az élmény, gyakran került ere sor, aztán jött hosszú-hosszú szünet.
 
Annak idején nagyon figyeltem arra, hogy az akkori technikai lehetőségekkel élve, mindent megtegyek, hogy sokáig és azonosíthatóan megmaradjanak a felvételek. 
Fotózáskor jegyzeteltem, hogy melyik fotó mikor- és hol készült. Ez alapján nagyon pontosan tudtam feliratozni a diakereteket.
 
Megvásároltam az ANTI-NEWTON üveggel ellátott diakereteket amibe ujjlenyomat mentesen raktam a kockákat.
Az ANTI-NEWTON üvegezésű diakeret akkor a legjobb technikának számított, ezért választottam azt.
 
A fotózástól kezdve a keretbehelyezésig precizitást és időt igénylő munka, a fenti eljárást követve. 
 
Ez az eljárás, most évtizedek múlva nagyon hasznomra vált, mert nincs kérdés, hogy mikor és hol jártam, hol készült a fotó?
 
Az üveggel ellátott diakereteknek sajnos hátránya is van, mert most archiváláskor Szokolay Balázs, az EMLÉKMENTŐ Kft. vezetőjének javaslatára mindet ki kell szednem a keretből, így lehet jó munkát végezni.
Balázs mindvégig nagyon segítőkész volt. A sokadik levélváltás-egyeztetés után is jó tanácsokkal látott el. 
Nem győzködött, hogy ők profibbak a diakeretek szétszedésében és hagyjam rájuk ezt a feladatot.
Sőt, inkább javasolta, hogy én végezzem, mert ezzel csökkenthetem a költségeimet.
Nagyon korrektnek találtam ezt a hozzáállást, hogy nem a maximális bevétel megszerzésére törekedett, hanem arra, hogy elégedett legyek.
 
Így a kiszedést bevállaltam én, hogy spóroljak egy kicsit, és hogy pontosabbá tegyem a munkám, kiszedéskor minden egyes keretre grafitceruzával feljegyeztem a képkocka sorszámát is.
Ez nagy segítség lesz az azonosításhoz visszahelyezéskor, ugyanis 25-36 év távlatából az akkori feliratok mellett biztosan lenne néhány felvétel, amit nem tudnék beazonosítani.
Régóta készültem és terveztem a felvételek archiválását, de megfelelő diaszkenner hiányában ez mindig elmaradt.
A neten keresgélve akadtam rá az EMLÉKMENTŐK csapatára és Balázzsal felvéve a kapcsolatot, elindult végre a folyamat! :)

Mi is van a képeken?

 
Az 1983-tól 1992-ig a tengerészévek, életem talán legemlékezetesebb időszaka, hiszen 23-32 évesen jutottam el olyan helyekre a földön, hogy turistaként erre sosem lett volna lehetőségem.
Valójában szerencsésnek mondhatom magam abban, hogy minden hajó más utakat járt.
 
A kisebb hajókkal, mint a HEREND, BODROG, AGRIA (volt CEGLÉD) a Földközi-tengert körölvevő országokat, szigeteket ismerhettem meg és járhattam be a a kikötői városokat.
Azok közé tartoztam, vagyis mondták rólam, hogy a hajó még ki sem kötött, a lábam már a parton volt!:)
Nagyon szerettem menni, megismerni mindent és közben fotózni.
Később jöttek a nagyobb hajók (RADNÓTI, VERA 1, PRIMO C), amikkel még jobban kitárult a világ.
 
Eljutottam Nyugat-, és Észak-Európába, a Skandináv államokba (Svédországot kivéve), a Távol-keletre (Singapúr, Malázia, Tajvan, Kína, Japán) és Észak-, és Dél-Amerikai néhány országába, mint Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Brazília.
 
Vannak különlegességek is, amik kitörölhetetlenül az emlékeimbe vésődtek. Néhány példát említve:
Jártam az Északi-sarkkör fölött, Norvégia legészakibb részén és csodálatos élmény hajózni délebbre szintén Norvégiában található Hardanger-fjordban.
Finnországban törtük a jeget hajóval a befagyott tengeren.
 
Nagyon emlékezetes a Távol-keleten Szingapúr a tisztaságával, fejlettségével, vagy Tajvanon Keelunk nevű kikötő, ahol az év több mint 200 napjában gyakori az esőzés.
Afrika egy olyan földrész ahol együtt van nyomor, egzotikum, életveszély és mégis különleges.
 
Emlékezetesek a viharok az Észak-Atlanti-óceánon, az Indiai-óceánon, vagy akár csak a Földközi-tengeren. A Jóreménység-fokról nem is beszélve.
A Bermuda-háromszög a maga misztikumával vált híressé és hazánkból kevesen mondhatják el ma is, hogy jártak ott.
 
 

Így archiváltam és azonosítottam a diafilm kereteket:

 
 

A digitális adattárolási módszerem:

 
A digitális technikával másképp dokumentálok és archiválok, de ez is visszaazonosítható évtizedek múlva is.
A dátum, időpont adott, ha jól be van állítva a kamera. Ezután arra kell vigyázni, hogy másoláskor ne írja felül a rendszer az eredeti dátumot. A fotók szelektálása után "sorszám_megnevezés_helyszín.xxx" formátumban nevezem át a file-okat.
Pld. 001_TofanaDiRoses3225m_Dolomitok.jpg. Ékezetes karaktert nem használok, még ha a Windows engedi is. Különböző nyelvű operációs rendszereknél problémát okoz néhány karakter, első a biztonság. :)
 
Tartalomhoz tartozó címkék: digitalizálás sztori