Csak tovább kell vinned az emlékeket, például digitalizálva. Természetesen még ma is vannak olyan utolsó Mohikánok, akik ragaszkodva a régi bevált módszerekhez kazettáról kazettára mentik át féltett emlékeiket és nagy gonddal tartják karban lejátszóikat, hogy a szeretteikkel közösen nosztalgiázhassanak… de a többségünk nem ennyire elszánt.
Sőt! Sokszor lejátszó hiányában a régi kazetták, diák, filmtekercsek sokszor végzik a kukában, mert nem is tudnak róla, hogy meg lehetne menteni az emlékeket.
Ha úgy döntöttél, hogy a fotók, diák, videokazetták, keskenyfilmek, magnófelvételek vagy hanglemezek sokaságán őrzött pótolhatatlan kincseidet ezentúl modern formában, digitálisan tárolod: újabb fejtörést fognak okozni.
A digitális adatok sérülékenyek, játszi könnyedséggel lehet őket törölni, vagy a tároló adathordozó is tönkre mehet. Ezért a digitalizálás után komoly döntéseket kell hoznod a megismételhetetlen pillanatok megóvásáért.
A tárolás helye
Egyrészt ki kell találnod milyen eszközökön tárolod:
- hosszú élettartamú optikai lemezeken,
- mágneses elvű memóriákon (pl. a belső merevlemezed a számítógépben)
- flash memórián (pl. egy pendrive vagy SSD)
- felhőben, vagy más online tárhelyen (ftp szerveren)
A biztonságos digitális adattárolás alappillére a duplikálás. Ha csak egy helyen van meg egy ballagás felvétele, az nem biztonságos, hiszen bármi történhet az adott eszközzel.
Tehát a pendrive-odon ne csinálj egy Emlékek1 és Emlékek2 mappát, mert az nem biztonságos duplikáció, csupán egy halom redundáns fájl, ami helyet foglal.
A jó megoldás, ha pl. egy kőzet alapú MDisc-en (a gyártó 1000 éves élettartamot ígér rá) és a számítógéped merevlemezén is rajta van, vagy a felhő fiókodban, amit elérsz akár mobil eszközökről is és egy külső HDD-én is.
Ha úgy gondolod, nem fogod túl gyakran elővenni ezeket az emlékeket, nyugodtan tárold külső merevlemezen és optikai lemezen. Ha nagyon profi akarsz lenni, akkor az egyik példány legyen nálad, a másik egy máshol lakó rokonodnál, vagy egy letéti széfben, hogy egy esetleges lakástüzet is túlélhessenek az adatok.
Szintén jó megoldás lehet egy hálózati adattár, egy úgynevezett NAS szerver üzemeltetése is, amit be lehet úgy állítani, hogy párhuzamosan több merevlemezre mentsen minden adatot. Ügyfeleink adatait mi egy 3x-osan biztosított Synology NAS-on tároljuk az elvitelt követő 7. napig.
Egyéni belátásod szerint kell eldöntened, hogy hány másolatot és földrajzilag hol helyezel el. A több, egymástól távol őrzött másolat mindenképp növeli a túlélés esélyét.
Ezért is jó választás a felhő. Ma már a Google és az Apple is nagyon fejlett felhőszolgáltatásokat nyújt (pl. arcfelismerés a képeken), de számos egyéb felhőszolgáltatás és FTP szerver áll az adataid rendelkezésére, hogy egy többszörösen biztosított szerverpark vigyázzon rájuk ezentúl kisebb nagyobb havidíjért cserébe.
Az adathordozók kiválasztásánál törekedj a megbízhatóságra. Nekünk
- optikai lemezek terén a Verbatim, a Kodak Gold és az MDisc vált be
- pendrive-ok esetén a Kingston
- külső merevlemezek terén az Adata és a Samsung bizonyított az elmúlt 10 évben
ezért ezeket a márkákat érheted el a Webshopunkban és az üzletünkben is.
A tárolás módja
A digitális fájlok átka, hogy szépen csendben elbújnak a mappákban. Ha nincs egy jó rendszerezési módszered, szinte biztos, hogy ömlesztve várják majd, hogy az adathordozó, amire rögzítve vannak tönkre menjen, vagy a felhő jelszava elvesszen az idő homályában.
Az IMG_01569 típusú fájlokkal az az igazi gond, hogy amíg nem nyitod meg, vagy nem látod az előnézeti képet nagyjából fogalmad sincs mi van rajta.
Ha van egy csomó mappád, tele DSC és IMG nevű fájllal, elég nehézkes előkeresni egy adott képet. Erre adhat megoldás, ha részben egyedivé teszed a fájlok neveit, pl. Total Commander-rel csoportosan átnevezve. Így máris könnyebb lesz kikeresni pl. a tesódék esküvői fotóit. Keresd ki a mappát, amiben a fájlok vannak, jelöld ki, amit át szeretnél nevezni és nyomd meg a CTRL+M billentyűkombinációt. A felugró ablakban többféle módon is át tudod nevezni a fájlokat.
Jó megoldás lehet, ha kialakítasz egy (vagy inkább két) rendezési elvet (hiszen úgyis duplán tárolsz, miért ne lehetne kétféle logikában és majd elválik melyiket használod többet).
Az egyik lehet egy dátum alapú:
Pl. Év/hónap és azon belül pl. eseményenként, vagy naponként bontva. Így, ha nagyjából tudod mikor készült az adott felvétel, amit keresel máris könnyebb kikeresni.
A másik pedig lehet egy tematikus rendezési elv, ahol azért nyugodtan használhatsz dátumokat is.
Pl. Nyaralás mappa és azon belül Kréta 1990, vagy Ani mappa és azon belül egy Ovis ballagás, Ultrahang felvétel és a többi hozzá kapcsolódó kép.
Mielőtt belevágsz az emlékek gyártásába, nem árt ellenőrizni az akciókamera, vagy fényképezőgép dátum beállításait. Főleg, ha beégeti a felvételbe. Elég fura lesz egy 2013.01.01-ei dátummal felvett tavalyi egyiptomi nyaralás képsorait viszont látni. Ráadásul a rosszul rögzített dátum metaadat a későbbi szerkesztések során is bosszúságot okozhat, hiszen pl. a vágóprogram nem fogja tudni automatikusan sorba rendezni az eseményeket, ha a mobiloddal is készítettél felvételeket aktuális dátummal…
PRO tipp: a legjobb képekből, videorészletekből készíts rövid 1-2 perces diavetítést (slideshowt), így nem kell több száz fájlt átnézned, ha fel akarsz idézni egy kedves emléket. Ez a családi összejöveteleken is jól jön a TV-n kivetítve.
Ha minden gondosság ellenére mégis elvesznének a digitálisan tárolt adatok, egy utolsó mentsvár lehet az adatmentés. Erre azonban nincs garancia, hogy mindent vissza tud hibátlanul hozni, pláne, ha csak hetekkel később veszed észre pl., hogy kitöröltél egy mappát a gépeden, és azóta folyamatosan használtad.
Összegezve:
Emlékeid túl tudják élni a régi adathordozók hanyatlását, ha időben átköltözteted őket egy megbízható, modern adathordozóra. Érdemes egy-vagy két jó rendezési elvet kidolgoznod a fájloknak és több helyre elmenteni mindent.
Így egészen biztosan még az ükunokáid is láthatják, hallhatják majd a család történetét!
