Termékek Menü

Mi köze az Emlékmentőnek a Rendőrmúzeum új tárlatához?

2018. 11. 24. 09:00:00

Gondolom nem árulok el nagy titkot a nyilvánvalóval: közreműködtünk a kiállítási tablók elkészülésében.

A 2018. november 23-án induló új időszaki kiállításukhoz kellettek a fotók, amelyek a magyar Rendőrség történetének legfontosabb pillanatait örökítették meg.

Összesen 40 db képet újítottunk fel a tárlathoz. Ezek közül az egyiket itt a blogon is bemutatjuk, a többit pedig megnézhetitek a Rendőr Múzeumban díjmentesen minden héten keddtől-szombatig a 3 izgalmas állandó kiállítással együtt.  (Ezek a Rendőrség múltját és jelenét, a legizgalmasabb hazai bűnügyek felderítését, és a magyar rendőrség felszereléseit mutatják be.)

A Rendőrmúzeum elérhetőségeit itt találod.

A kedvenc képünk a sorozatból egy csoportkép volt, amelyen a Konstantinápolyi rendőrdelegáció budapesti látogatását örökítették meg 1909-ből.

Íme a kép:

A fénykép reprodukciója 1909 októberében a Közbiztonság (Rendőri Lapok) című rendőrségi szaklapban is megjelent.

És, hogy miért is lett kedvenc fotónk?

--> Egyrészt, mert az egyik legjobban sikerült kor- és kultúrtörténeti tabló a sorozatban, ami egyszerre vonultatja fel az 1900-as évek elején tevékenykedő meghatározó rendészeti szakembereket, és mutat példát a kiváló nemzetközi együttműködésekre.

Hiszen ezekben az években Törökország komoly belső konfliktusokat vívott, hiszen folyamatosan próbálták megdönteni II. Abdul Hamid szultán önkényuralmát a különböző reform mozgalmak.

A képen az álló sorban látható a magyar fogadóbizottság:

  • dr. Gábor Béla, a bűnügyi nyilvántartás vezetője
  •  dr. Hudolin Lajos kolozsvári r. fogalmazó
  •  dr. Germanus Gyula, a keleti kereskedelmi akadémia hallgatója, török tolmács
  •  a törökök mellé rendelt csendőr főhadnagy
  •  Moustafa Fehmi cavallai csendőrszázados
  •  Dervis Bey mitrovicai csendőrszázadparancsnok
  •  Beniczky Tamás r. felügyelő
  •  Gegus Dániel r. kapitány
  •  dr. Keleti Géza r. fogalmazó

 

--> Másrészt pedig a csoportképek retusálása mindig izgalmasabb, hiszen itt sok-sok apró részletre kell odafigyelni. A feladatot tovább nehezítette, hogy az összes képre kaptunk egy bizonyos retusálási idő keretet, így okosan kellett gazdálkodni a percekkel, hogy melyik képre mennyi időt fordít a grafikus.

Többek között itt kihívás volt, hogy az eredeti képarány nem olyan volt, mint amilyennek nyomtatás után lennie kellett. Sokkal elnyújtottabb volt vízszintesen. Így a háttérben levő oszlopokat ki kellett pótolni, és egy felhős kitakarással „csaltuk el” a hiányzó részleteket.

A másik feladat pedig az volt, hogy a szkennelésre kapott képen hosszanti irányban látható hajlítás nyomot eltüntessük.

Így született meg végül ez a kép:

 

Ha kíváncsi vagy a magyar rendőrség munkásságára, mindenképpen szánj rá néhány órát és nézd meg a Rendőrmúzeumot a Keletinél! Remek program lesz!