A videókazetták rejtelmei
A lassan matuzsálemi korba lépő videókazettákról érdemes néhány dolgot tudnod, ha szeretnéd a rajtuk tárolt információkat sokáig megőrizni.
Ahogyan arról már beszéltünk a Videófelvételek digitalizálása oldalunkon, a mágnesszalag egy közel 40 éves technológia. Ez idő alatt kijöttek már a gyenge pontjai.
Ilyen a sérülékeny szalag- ami meggyűrődhet, elszakadhat, vagy akár a portól-penészesedéstől olvashatatlanná válhat.
Illetve az is gyakori eset, hogy a szalag lemágneseződik… és így örökre elvesznek a rajta megörökített családi karácsonyozások, farsangok, a Paradicsom Szálló vagy a Dallas egyik nagyon korai epizódja.
Ebben a cikkben szeretnék néhány gyakori kérdésre válaszolni, illetve röviden megmutatni azt is, hogy milyen elképesztő karriert jártak be a mágnesszalagos kazetták az elmúlt évtizedekben!
Milyen tipikus kérdéseket kapunk a kazetták mentésekor?
-Miért használtok ilyen sokféle videólejátszót a mentéshez?
Sajnos nem létezik mindent vivő stúdióvideó, vannak problémás kazetták, amelyeket több lejátszóban végig kell próbálnunk, mire megtaláljuk: melyik adja a legjobb képet.
Ahány lejátszó, annyi fejbeállítás… és mindegyik mást lát a felvételből. Eddig még nem találkoztunk menthetetlen kazettával, de fontos a kiinduló anyag minősége.
Volt egy olyan ügyfelünk, aki teljesen döbbenten hívott fel minket a mentés után, hogy neki otthon fekete-fehér volt a kazettán lévő anyag, tőlünk pedig színes felvételt kapott vissza a DVD-n…
-Csak DVD-n kaphatom meg az anyagot?
Természetesen nem. Mivel számítógéppel digitalizáljuk és vágjuk az anyagot bármilyen közismert adathordozón elviheted a felvételeket (pl. pendrive, hordozható winchester)
-A kamerába való kicsi kazettákat is le tudjátok menteni?
Igen, gyakorlatilag nincs olyan méret, amihez ne lenne lejátszónk. Így nyugodtan behozhatod hozzánk a VHS, S-VHS, VHS-C, S-VHS-C, VIDEO8, Hi8, Digital8, MiniDV vagy akár a microMV kazettáidat is.
Tipp: ha egy felvétel megvan VHS-en és kis kazettán is érdemes az eredetit behozni, mert annak mindig egy kicsit jobb a minősége, mint a másolatnak!
-Ha magam szeretném a felvételeket megvágni, milyen formátumban tudjátok odaadni?
MPG (1 órányi anyag kb. 3 GB-lesz), DV-AVI (1 órányi műsor kb. 13 GB lesz), vagy ha Apple gépeken szeretnéd vágni, akkor át tudjuk konvertálni neked MOV vagy MP4 formátumba, ennek azonban felára van, mivel mi alapvetően Windows rendszert használunk.
-A mentést egy TV tuner kártyával is meg lehetne csinálni nem?
Meg, de nem leszel boldog attól. Nem lehet elérni egy megszűrt felvétel minőségét, hiszen ez a TV jelek vételére lett kifejlesztve, ami mindig tiszta és mentes a hibáktól, ellenben az analóg kazettákkal, amiken mindig felvételre kerül valami zaj, zavar! Éppen ezért minden videófelvételt átnézünk több lejátszóval, hogy a legjobb képet és hangot adó eszköz segítségével digitalizáljuk. Sok szabadidővel, és egy munkaállomásra elköltött kb. félmillió forinttal nagyon jó szintre el lehet jutni, de a kettő keveseknek van meg egyszerre.
A felvételek hibái általában:
- a zajosság,
- a színek csíkozódása,
- az idő-alap hibák,
- a szalag koszolódása, szakadása, és
- a szinkronjel megszakadása.
Ezeket egy mezei TV tuner kártya nem tudja kezelni. Ilyenkor gyakori, hogy vagy kép, vagy hang nincs; elcsúszik a kép és a hang, kockásodik a felvétel… Profi szűrés nélkül analóg videofelvételt nem szabad digitalizálni és pont.
Ha kész a jó minőségű bemeneti jel, érdemes pár szót ejteni a kábelekről is! Ha már odafigyelünk, hogy szűrve menjen a jel a számítógép felé, akkor arra is illik ügyelni, hogy mi ne rakjunk bele további zajt, ugye? Mi csak minőségi, többszörösen árnyékolt videokábeleket használunk jelátvitelre, így például a hosszabbítók, vagy egyéb hálózati kábelek, esetleg mobiltelefonok (töttörö-töttörö,- biztos ismerős:) ne csorbítsanak a nehezen megtisztított videojelen. Ezután jöhet a munka veleje: a valósidejű tömörítés, ahol néhány rossz paraméter beállításával máris egy homályos, élvezhetetlen felvételt kapunk eredményül.
Tehát összefoglalva: a minőségi digitalizálás alapelemei:
- sok lejátszó melyekben a szalagpálya és a fej is tisztán van tartva;
- minőségi árnyékolt kábelek, aranyozott, megszorítható csatlakozóval;
- egy valósidejű digitalizáló kártya;
- szoftverek a felvételre és az anyagok vágására;
- ..és egy tapasztalt operátor, aki évek tapasztalatával a háta mögött a legjobbat akarja kihozni a felvételeidből.
Most, hogy már ismered a digitalizálás főbb pontjait egy izgalmas időutazásra is tarts velem!
Nézzük át a videó kazetta történelmet:
1976-ban induljunk, amikor a JVC bemutatta a színes VHS kamerát, ami később legyőzte népszerűségben a Sony által kifejlesztett Betamax szabványt. Az első kamerák még két részesek voltak, a kamera rész tartalmazta az optikát, a képfeldolgozó egységet, és a mikrofont, az oldaltáskában pedig a kazettás rögzítő videó volt.
A Sony kihozta ugyan 1983-ban Japánban a Betamax kiskamerás változatát a Betamovie-t, de átütő sikert nem tudott elérni vele.
Ebből okulva 1985-ben elkészültek a Video8 kameraformátummal, mely a Sony első 8mm-es szalagra rögzítő, képfeldolgozóchip alapú kézikamerája lett.
Ugyanebben az évben a JVC is kiadta a saját kompakt kazettaformátumát, a VHS-C-t. Ez szalagját tekintve megegyezett a VHS kazettákkal, csak a kis tokozásnak köszönhetően 15-60 percet lehetett rögzíteni rájuk.
1989-ben jelent meg az S-VHS, mely a VHS technológiájára épült, jobb volt a kép-és hangminősége a VHS-nél, és felbontásban is majdnem a VHS dupláját, 400 sort tudott. Ez a minőségi ugrás biztosította, hogy ugyanarról a kazettáról készült sokadik másolat minősége is alig különbözött az eredetiétől.
Eddigre a Sony is tovább fejlesztette a Video8 formátumot, ebből lett a Hi8, és körülbelül az S-VHS képminőségét sikerült elérni vele.
A Video 8 utolsó fejlesztése az XR (extended resolution), mely a Hi8 fényességbeli részletgazdagságát növelte meg kb. 10%-kal.
A Hi8 XR kamerák lejátszották a Video8 és a Hi8 felvételeket is.
1992-ben a Sharp készítette az első kézikamerát, mely a hagyományos kereső mellett kihajtható LCD kijelzőt is tartalmazott. Később ez világszabvánnyá vált, manapság is minden kézikamerán ez a megoldás az általános.
Az analóg képrögzítést 1995-1999 közt felváltotta a digitális formátum, ez a Panasonicnál a miniDV, a Sony-nál a Digital8 lett.
A Sony megoldásánál hagyományos Video8 kazettára digitálisan vett fel a kamera DV (720*576) minőségű jelet.
A Panasonic saját, új, kisebb kazettát fejlesztett erre a célra, ez lett a miniDV.
Mindkét kameratípus ugyanolyan DV jelet vesz fel a kazettára, amit megfelelő felszereléssel át is lehet másolni tömörítetlen formában a számítógépre.
2000 környékén a Sony megpróbált rálicitálni a miniDV méreteire, kihozták a microMV formátumot. Szinte diktafon méretű kazettára készült a felvétel, MPEG2 tömörítéssel. Nem tudott azonban sikeressé válni, kb. két év gyártás után abba maradt a forgalmazása.
Napjainkban pedig már szinte mindent memória kártyákra mentünk a kamerákról, amit könnyedén fel tudunk másolni a számítógépekre. Na és ott mit kezdünk vele? Erről egy másik cikk fog szólni:)
Te milyen kamerával készítetted a felvételeidet a kazettás korszakban?